#Egyébként

Először egy kis történet, amit egy asztalos ismerősöm mesélt. (Most már nem dolgozik, mint asztalos, de az egy másik történet.) Egyszer egy nagyon gazdag embernek csináltak konyhaszekrényt (biztos lopta a pénzét ugye?), aki mindenből a legdrágábbat építtette be Volt olyan alkatrész, ami annyiba került, mint a munkadíjuk. Viszont nekik egy fillérrel sem akart többet fizetni. Vajon miért?

Másik dolog. Ha te rendelsz meg valamilyen munkát, akkor te is az árat nézed, nem? Jó lenne valami olcsó festőt találni, aki kifesti a lakást és akkor sem kér többet, ha kiderül, hogy lejött az egész vakolat. Sőt legjobb lenne valakit haveri alapon megkérni, az a legolcsóbb, sőt, ha jó fej, még a festéket is hozza, elintézzük egy rekesz sörrel. Persze van, amikor azt mondjuk, hogy legyen egy kicsit drágább, csak jól csinálja, például fogorvosnál, vagy bármilyen orvosnál. Valahogy azért szívesen fizetünk többet, akkor talán jobb munkát fog csinálni. Mondjuk, ha hosszú távon gondolkodsz, akkor festőből is a jobbat választod (ami drágább is). Az árnak van egy ilyen marketing tulajdonsága, hogy ami drágább, az valószínűleg jobb is, sőt hosszútávon olcsóbb.

A fizetésünk pontosan annyi, amennyire kalibrálva vagyunk, plusz-mínusz 10%. Mit is jelent ez? Tegyük fel, hogy havi 150.000 forintra vagyunk kalibrálva. Ha a fizetésünk mondjuk 130.000, akkor nekiállunk mindenféle mellékállást meg egyebeket keresni, hogy többet keressünk és elérjük a 150 ezret. Viszont, ha 170 összejön, akkor nekiállunk költekezni, olyan dolgokat vásárolni, amiket egyébként nem vennénk. Persze ezek nagyon fontos és szükséges dolgok, de egyébként nem vennénk meg, merthogy nincs rá pénz. Persze veszünk lottót, mert hátha, meg a nyeremény felét odaadnánk a szegényeknek (azok megérdemlik, mert nem ők tehetnek róla, hogy szegények, mert mi sem tehetünk róla, hanem a szüleink, az iskolarendszer, a kormány, a bankok, illetve különböző etnikumok), a másik felének a felét meg szétosztanánk a családban, a többit meg 1 év alatt elköltenénk, mert nem annyira voltunk kalibrálva.

Tehát a megoldás: kalibráld magasabbra magadat! Légy kicsit igényesebb! (Ezt ne a férjed/feleséged lecserélésével kezd!) Ha szereted a sajtokat (és miért ne szeretnéd), ne trappistát vegyél, hanem valami jobbat. Figyelj oda az étkezésre, ne mindig ugyanazokat edd. Járj el sűrűbben étterembe. Szóval vegyél fel új szokásokat, amíg kicsit jobbá tesznek, amihez kicsit több pénz kell.  Ahogy hozzászoksz, ezekhez, úgy kalibrálod magad felfelé, és már nem lesz elég az a fizetés, magasabbra kalibráltad magadat. Elkezded keresni a lehetőségeket, hogy több pénzed legyen, és bármilyen furcsa, nem is kell bemenned a főnöködhöz kérni, mert egyszer csak ad. Vagy Ő vagy valaki más.

Másik, kicsit nehezebb, de sokkal érdekesebb dolog a célok kitűzése, és azok elérése. Erről nem írnék részletesebben, akit érdekel a téma, és még nem fásult be teljesen, annak ajánlom a Csodalámpa című könyvet (itt olcsóbb) és Varga Róbert Álmok célok szerepe című hanganyagát.

Nos, fizetésemelést a legegyszerűbb úgy kérni, ha átmegyünk egy másik céghez, ahol többet fizetnek, de oda is csak akkor és annyiért fognak felvenni, amennyire kalibrálva vagyunk.

Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon hogyan is lehet ezt jól megoldani. Aztán ahogy olvasgattam Berényi Konrád csiripjeit. (Érdekes, már másodszor hivatkozom rá.) Láttam, hogy néhány tweet végére #fb-t tesz. Ezután rájöttem, hogy ez a fácsét akarja jelenteni. Egy kis keresés után megtaláltam ezt a cikket, (amit már egyszer régebben is, csak akkor nem olvastam el figyelmesen), amiben le van írva, hogy ezt az alkalmazást kell telepíteni: http://apps.facebook.com/selectivetwitter/ . Like-olni meg itt alul lehet:

Ha egyetemre jársz, és nem nagyon komálod a világhírű professzorod gondolatmenetét, akkor lesz egy Na ugye! érzésed, merthogy Linus Torvalds-nak volt egy tanára, Andrew S. Tannenbaum, aki operációs rendszerekkel foglalkozott. Ez a két ember a monolitikus illetve a nem monolitikus operációs rendszer kérdésében nem értett egyet. Igen érdekes, hogy a Minix oprendszer levelező listáján, (vagy news feedjén) jelent meg a linuxról az első levél.

Viszont az még érdekesebb, hogy vannak más nyilt operációs rendszerek is, mint például a Free BSD. Ezek egyike az OS X alapja. Valójában az OSX egy BSD, csak az X rendszert változtatták meg úgy, hogy nyalogatni lehesen a gombokat. 

Nézzük meg anyagi oldalról a dolgot. Ki próbélt meg pénzt kivenni a Linuxból. Először is a Red Hat, majd a SuSe, a Debian (az nem). Mostanában pedig az Ubuntu. Nem tudom, hogyan állnak, annyit tudok, hogy az Ubuntut egy MultiMIlliomos (dzseszdobos) pénzeli Dél-Afrikából, aki már járt az úrben.

Én szerettem a Linuxot, használtam 15 évig, közben volt amikor BSD volt a gépemen, most is az van, csak ez most egy MacBook.

Érdekes, hogy a vallás meg a válás hasonló szavak… Itt csak számítástechnikáról lesz szó. 

Biztosan régebben is voltak ilyen viták, de az első ilyen vallásháború Windows-Linux fronton zajlott. Én Linuxot használtam, (persze régebben windows-t is, csak hát ugye megtértem) Nem értettem a windowsosokat, hogy miért használnak windowst meg nyilt forráskód, meg satöbbi. Az, hogy nem futnak a játékok? Meg lehet magyarázni. NIncs könyvelőprogram? Nem is kell, itt minden ingyen van. Szóval sokáig fanatikus Linuxos voltam. Webfejlesztőként ez régebben gondot okozott, mivel mindig tesztelni kellett a kódot az IE korai változataiban, ezért mindig rohangáltam egy windowsos géphez, megnézni a beállításokat. Mióta az IE teljesen szabványos erre nincs szükség :)

Szóval több mint 10 év után megfertőzött az alma. Majd leírom, hogy miért is, de a lényeg ez az android - apple(?) vallásháború. Én tökéletesen megértem Steve-éket, hogy nem hagyják a szabadalmaikat, a jogaikat ellopni. Persze régebben én is azt mondtam, hogy szellemi tulajdont ne lehessen már levédeni. De most már nem így gondolom. Leírhatnám az érveimet, de telejesen felesleges. Mert nem logikusan dölnek el ezek a viták. MIndenkinek igaza van. Aztán a bíróság dönt valahogy. Aztán a fellebviteli bíróság az ellenkezőjét dönti, pedig ugyanazt a jogot alkalmazzák. Lehet, hogy szubjektívek?

A marleting röviden értékesítést jelent. Ha sikeresek akarunk lenni az üzleti életben, két dologra kell koncentrálni, a marketingre és a termékfejlesztésre. Lehetünk úgy is sikeresek, hogy valaki másnak a termékét értékesítjük, amiről tudjuk, hogy kiváló, mert kipróbáltuk használjuk, ilyenkor csak a marketingre kell odafigyelnünk.

Manapság egyre többet vagyunk online, ezért a marketing is egyre inkább online. Ismerek egy embert, (nemcsak online, hanem IRL is.) aki ma Magyarországon megkerülhetetlen, ha online marketingről van szó, Ő pedig Berényi Konrád, és most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az alapoktól elkezdett egy cikksorozatot KKV-knak (kis és középvállalkozások). Olvassuk, és illesszük a Google analytics kódot és legyenek webmesteri eszközeink.

Itt az ideje, hogy megcsináljam ide is.

Szóval kiderült, hogy a vár neve Aurtgh…..